Jó lenne minden igazán figyelemre méltó idegen nyelvű cikket tartalmasan és körültekintően kivonatolni, de ez nyilvánvaló okok miatt egy egyszemélyes blogon kivitelezhetetlen. Viszont „elhallgatni” sem szeretném ezeket az írásokat az érdeklődők elől, így időről-időre kiteszek majd egy-egy link gyűjteményt mihelyst összejön elegendő anyag. Majdnem azt írtam, hogy hetente/kéthetente/havonta, de annyira már ismerem magam, hogy a jelenlegi körülmények közt bármilyen rendszerességre tett ígéret automatikusan az öngól kategóriába sorolandó. Nézzük is az első ilyen listát!
1. Quanta magazine - The Hard Lessons of Modeling the Coronavirus Pandemic
A Quanta magazin az általam ismert legszínvonalasabb tudományos ismeretterjesztő oldal. Nagyon alapos, terjedelmes cikkek jelennek meg rajta nem egyszer ismert kutatók vagy legalább elismert ismeretterjesztő újságírók tollából. Fizika, matematika, informatika, biológia… a fekete lyukak rejtélyeitől az agykutatás legújabb eredményeiig. Ráadásul nem a mennyiségre mennek rá: hetente tipikusan 4 cikk jelenik meg, aminek eredményeként az olvasó nem érzi magát túlterhelve. Sajnos én sem olvasom annyit, amennyit kellene, de a koronavírus járvány modellezéséről szóló hiánypótló összefoglaló írásra rászántam azt a majdnem egy órát. Nem bántam meg!
Ez az a cikk, amiből egy egész bejegyzéssorozatot kellene írni, vagy még jobb lenne, ha valakinek lenne ideje és energiája egy az egyben magyarra fordítania. Immár egy év távlatából tekint vissza arra, hogy mi minden történt a járvány modellezése kapcsán. Miért annyira nehéz ezeknek a modelleknek az eredményeit interpretálni? Miért nehéz olyanokkal megosztani a levont következtetéseket, akik nem járatosak a tudományos életben? Mi siklott többször félre a kommunikáció terén? Miért volt bizonyos szempontból probléma az, hogy mindenki, aki valaha foglalkozott modellezéssel, elkezdett a COVID-ra fókuszálni akkor is, ha járványügyi háttere nem volt a matematikai mellé? Erre ki is térnék röviden: mert a háttérben húzódó matematika ezen modellek esetében tipikusan „triviális” (már persze azoknak, akik járatosak amúgy a matematika tudományában). Egy jó járványügyi modell minőségét elsősorban nem az alkalmazott matematika bonyolultsága, hanem az alapjául szolgáló adatok és feltevések határozzák meg. Mivel egy hihetetlenül komplex rendszert kell vizsgálni, így szükségszerű bizonyos feltevésekkel élni nem csak a vírus biológiáját illetően, de az emberi viselkedés kapcsán is, és ez az, ahol szükség van a tapasztalatra és a járványügyi háttérre.
Az írás bemutatja azt is, hogy mi rejlik a hírekből néha visszaköszönő, de cseppet sem intuitív rendelkezések mögött. Például én is felhorkantam, amikor azt olvastam, hogy több helyen a gyártó ajánlása ellenére kitolják a második oltás beadását, hogy minél többen minél gyorsabban megkapják az első adagot. Ebből a cikkből viszont kiderült az, amit a döntéshozók nem magyaráztak el kellő alapossággal: van az a helyzet, amelyben az egészségügyi rendszer leterheltsége és a további terjedés lassítása szempontjából előnyösebb kétszer annyi embernek 40-50%-os védettséget adni (1 dózis), mint amennyinek ehelyett 95%-ost adhatnának (2 dózis).
A fő üzenet – és a legtöbb félreértés forrása: a járványügyi modellek extrapolációk, nem pedig számszerű előrejelzések. Nem arra valók, hogy utána olyan kijelentéseket tegyenek politikusok, miszerint november 25-én 238 halálozással tetőzik majd a járvány. Hanem arra, hogy segítségükkel vizsgálni lehessen bizonyos feltevéseket, és azok fényében meg lehessen állapítani trendeket. Klasszikus példa erre a legrosszabb forgatókönyvek felvázolása, amik azt vizsgálták, hogy mi történne akkor, ha semmit nem tennénk a vírus megfékezése érdekében. Mivel természetesen tettünk, így ezek a forgatókönyvek nem váltak valóra, ami a közbeszédben sokszor úgy csapódott le, hogy „pánikot keltettek”, „tévedtek”.
2. BIG by Matt Stoller
@emazohun-nak nem tudom eléggé megköszönni a Matt Stoller hírlevelére (inkább blogjára) mutató linket. A szerző csupa olyan gazdasági kérdést tárgyal és olyan jelenséget magyaráz el, amelyek engem is foglalkoztatnak (és amik meggyőződésem szerint sorsdöntőek lesznek annak kapcsán, hogy milyen irányt vesz a világunk a mi életünkben), de amelyekkel kapcsolatban igazából csak megérzéseim, felületes képeim voltak: a monopóliumok hatása, a tőzsdei buborékok szaporodása, a kriptovaluták felfelé ívelése, a @change által többször emlegetett gigantikus magántőke-befektetési alapok térnyerésének hatásai… Megvilágosító erejű, egyben kijózanító és rémisztő írások. Ezekből ajánlok egy egész csokorra valót (és felvettem a listámra a szerző a monopóliumokkal való küzdelem történetével foglalkozó „Goliath: The 100-Year War Between Monopoly Power and Democracy” című könyvét is):
- A legtöbb híroldalhoz képest merőben más szemszögből a GameStop botrányról.
- Hogy jutottunk oda, hogy jelenleg a karizmatikusnak mondott hype-ot generáló vállalkozóknak áll a zászló még úgy is, hogy idővel – és dollármilliárdokkal később – nem kevesen elbuknak. Mindezt a WeWork különösen extrém példáján keresztül szemlélteti (erről több magyar nyelvű írás is született, például ez a G7-en).
- A magántőke-befektetési alapok káros torzító hatásairól és arról, hogy vajon eljött-e ezen intézmények Minsky-pillanata a koronavírus járvány eredményeként.
- A monopóliumok már a hadsereget és ezzel együtt a nemzetbiztonságot sem kímélik, avagy miként jutott oda a Pentagon, hogy a nukleáris arzenál modernizálása során választhat, hogy a Northrop Grumman ajánlatát fogadja-e el vagy esetleg a Northrop Grummanét… lévén más nem képes a feladat elvégzésére a sorozatos felvásárlások és összeolvadások eredményeként.
Minden bejegyzés tele van linkekkel, így számos további nagyszerű írásra lehet még bukkanni ezen posztok nyomán. Mint például a következőre!
3. The China Hack and How to Reverse It
Mikét jutott oda mára az Egyesült Államok, hogy kis túlzással semmit nem tud legyártani Kína nélkül? Erre a kérdésre kínál választ ez a cikk, amely bemutatja, hogy Kína hogyan használta ki azt, hogy a szabad piacon tevékenykedő kapitalista cégek definíció szerint önérdekkövetőek, azaz nem az ő feladatuk a nemzetbiztonság vagy az ország és a társadalom érdekei miatt aggódni. Nem tagadja a szerző, hogy Kína természetesen sok tudást és technológiát egyszerűen ellopott a nyugati cégektől. Viszont rávilágít arra, hogy az ipari kémkedés eredményeként végbement transzfer semmiség ahhoz képest, amit a cégek önként és dalolva nyújtottak át a nagyobb profitért (vagy annak reményében).
4. Navalnij börtönben, eldurvulhat az erőszak – vendégünk Sz. Bíró Zoltán [HetiVálasz 58]
@changemynamekukac ajánlotta a Válasz Online podcasját az orosz helyzetről. Kiváló adás, az érdeklődőknek nem érdemes kihagynia!
5. Vakcina kérdések-válaszok Kemenesi Gáborral
Foglaljuk keretbe az ajánlót: a végére ismét koronavírus. @United82 linkelte a fenti beszélgetést, érdemes meghallgatni!