A védőoltások színre lépésével a koronavírus járvány egy új szakaszába lépett. Ezen szakasz egyik legtanulságosabb története Chile esete, amely látszólag pár mondatban összefoglalható:
- A rövid történet: Chile élen járt a lakosság beoltása terén - a lakosság több mint harmada kapott már legalább egy dózist -, amikor mégis meredeken emelkedni kezdtek a számok és újból megteltek az intenzív osztályok.
- A rövid magyarázat: a legkevésbé hatásos kínai vakcinával dolgoztak.
Látszólag egyszerű a helyzet, de az ördög a részletekben rejlik. Vizsgáljuk meg egy kicsit közelebbről a kérdést!
A vakcináról
A Chilében felhasznált védőoltások 93,7 százaléka a kínai Sinovac CoronaVac névre hallgató terméke. A maradék 6.,3 százalék Pfizer. Kétségtelen, hogy a CoronaVac hatékonysága alacsony. Különböző számok keringenek, de abban egyetértés van, hogy alig valamivel lépi át az 50%-ot. A Financial Times cikke a speciálisan a chilei oltási programot vizsgáló tanulmányra hivatkozva a vakcina hatékonysága kapcsán 56%-os értéket emleget két héttel a második dózis beadása után. Pusztán az első adag azonban mindössze 3%-os (!) védettséget produkált. A brazil Butantan intézet vizsgálata alapján ezzel együtt a termék közel 100%-ban előzi meg a súlyos esetek kialakulását. Ha ehhez hozzátesszük, hogy Chilében ugyan a lakosság 40%-a már kapott legalább egy dózist, de ennek kevesebb mint fele jutott hozzá a másodikhoz is, akkor a fenti egyszerű magyarázat eléggé megalapozottnak tűnik.
Tanulság #1: az átoltottságot tipikusan egy százalékos értékkel reprezentálják, pedig fontos különbséget tenni a részleges és teljes (az elérhető maximális hatékonyságot értve ez alatt) védettség illetve az egyes vakcinák között.
Oltani, de mikor?
Már megszoktuk, hogy jellemzően három adatsort nézünk: az esetszámok, a halálozások és az átoltottság alakulását. Nem mindegy azonban, hogy mikor is lendült be az oltási program egy adott országban, adott térségben. A vírus terjedését az akadályozza meg, ha egy adott páciensről minél nehezebb továbbugrania a kórokozónak, mert a lehetséges célpontok kevesen vannak vagy amiatt, mert eleve kevés emberrel érintkezik a beteg, és/vagy mert a kontaktok közül sok már immunis a vírussal szemben. Egy újabb hullámot az tud igazán megelőzni, ha már eleve sok a beoltott. Chile esetében azonban nem ez történt, és ezt az átoltottsági mutató önmagában nem írta le. Az alábbi ábrán különböző országok átoltottságának (a lakosság hány százaléka kapott legalább egy dózist) időbeli alakulása látható.
A február elejét jelző függőleges szaggatott vonal azt jelzi, hogy mikor robbant be az újabb hullám Chilében. Amint látható, az oltási program nem megelőzte a hullámot, hanem lényegében versenyt futott vele. A potenciálisan megfertőzhető egyének száma kezdetben igen magas volt, majd az oltások eredményeként úgy csökkent, hogy közben ezzel párhuzamosan futott fel a betegek száma is.
Tanulság #2: az átoltottság és az esetszámok időbeli alakulásának egymáshoz való viszonya is fontos.
Oltani, de milyen egyéb körülmények között?
Az előző szegmensben az immunis kontaktok számáról esett szó. Nézzük most azt, hogy mennyi emberrel érintkeztek úgy általában az emberek, azaz milyen szinten volt a mobilitás az egyes országokban az oltási programok beindulásakor. Az alábbi diagramon három ország esete látható:
A függőleges tengelyen a mobilitást ábrázolták (kereskedelmi és rekreációs tevékenységek adatai alapján) százalékos arányban a járvány előtti időszakhoz képest. A vízszintes tengely egy napokban mért időskála, amelynek nulla pontja az oltási program beindulása az adott országban. Azt láthatjuk, hogy míg Nagy-Britanniában és Izraelben szigorú korlátozások mellett indult a program, addig Chilében ez nem így történt (vagy nem tartotta be a lakosság döntő része): az arányok terén csalóka az ábra, mert a függőleges tengely 40%-ról indul, de míg az előbbi két ország értéke 40%, addig Chile esetében 70%-ról beszélhetünk, ami óriási különbség.
Tanulság #3: az oltási programok csak úgy tudnak relatíve gyors eredményeket elérni, ha a felfutásuk közben sikerül a fertőzések számát más eszközökkel kordában tartani.
Akkor nem is ért semmit az egész?
A főcímek nem egyszer elszalasztott lehetőséget, elszúrt programot, stb. emlegetnek, ami alapján azt hihetnénk látva a görbék alakját és ismervén a CoronaVac hatékonyságát, hogy ez az egész program nem ért semmit ebben a formában. Ennek megítélése azonban nem olyan egyszerű, hiszen az újabb hullám és az átoltottság egyszerre futottak fel, így a viszonyítási alap megállapításához nem elég a szokásos görbéket nézni. Beszédes az alábbi ábra, amely a chilei esetszámok növekedését (százalékosan a hullám kezdetéhez viszonyítva) Argentína és Kolumbia értékeihez hasonlítja.
Itt az látható, hogy a növekedés Chilében lényegesen kevésbé meredek. A Chilei Egyetem megvizsgálta, hogy mi lenne a helyzet az egyes korcsoportokban védőoltások nélkül. Ezt úgy tudták megtenni, hogy megnézték az esetszámok alakulását a beoltottak és a be nem oltottak körében, majd ezek alapján ki tudták számolni, hogy mi lenne a helyzet, ha mindenki az utóbbi kategóriába tartozna (ennek feltétele nyilván a transzparens és részletes adatszolgáltatás, ami egy újabb tanulság). A piros vonal jelzi ezt a számított, oltás nélküli értéket, a kék a valós helyzetet:
80 év felett
75-79 éves korcsoport
70-74 éves korcsoport
65-69 éves korcsoport
60-64 éves korcsoport
50-59 éves korcsoport
Minél fiatalabbakat nézünk, annál kisebb a különbség, aminek oka az, hogy az oltást az idősekkel, a legveszélyeztetettebb csoportokkal kezdték, azaz minél fiatalabbakat nézünk, annál kevesebben vannak beoltva. Látható, hogy még a leggyengébb oltás is képes jelentősen mérsékelni a járvány terjedését. Ami azért is fontos, mert Dél-Amerikáról beszélünk, azaz ez azt engedi sejtetni, hogy a legújabb variáns terjedése sem „immunis” a vakcinákra.
Tanulság #4: a tisztánlátás elengedhetetlen feltétele a megfelelő viszonyítási pont megállapítása, aminek pedig természetes előfeltétele a megfelelő részletességű és frissességű adatokhoz való hozzáférés.
Jelenleg sok ország tart abban a fázisban, amelyben Chile: felfutó oltási programok, felfutó akárhanyadik hullám. Emiatt lenne fontos időben tanulni a dél-amerikai példából.
A többlethalálozásról
Nem kapcsolódik szorosan a fentiekhez, de a chilei adatok után kutatva leltem rá a Financial Times ingyenesen elérhető COVID adatbankjára, amelyben kiemelt figyelmet szentelnek a többlethalálozásnak. Az alábbi ábrán a jobb oldalon az egymillió főre vetített többlethalálozási adatok szerepelnek, a bal oldalon a sokéves átlag vizsgált időszakra vetített értékéhez viszonyított százalékos eltérés azóta, hogy a COVID esetszám az adott országban elérte a 100-at. Meglehetősen más kép rajzolódik ki mint amit megszoktunk a tisztán a koronavírus számlájára írt halálozási adatok alapján.
Források
A Chilei Egyetem tanulmányának adataira ebben a Twitter feedben találtam. Azok az egyetem honlapjáról és egy Youtube-on megtekinthető előadásból származnak.
New York Times: Despite Chile’s Speedy Covid-19 Vaccination Drive, Cases Soar
------------------------------
A COVID-19 sorozat
A COVID-19 sorozat korábbi darabjai még az előző tárhelyen olvashatóak.
------------------------------
Iratkozz fel!
Ha nem akarsz lemaradni a további cikkekről, akkor iratkozz fel az e-mailes értesítőre a bal alsó sarokban (Részletek itt.)
------------------------------
Hozzászólások
Ha akadozik a Disqus kommentelés a sok viszontválasz miatt, akkor kezdjetek új threadet! A probléma forrása minden jel szerint egy Disqus bug, remélhetőleg idővel orvosolják.